Linkek a témában:
Hild Márta - Az analitikus marxizmus néhány problémafelvetése
A marxi elmélet rendkívül kritikus és vitatott befogadása miatt még ma sincs egységes vélemény arról, hogy milyen helyet kapjon Marx a modern társadalomtudományok történetében. Az analitikus marxizmus az utóbbi évtizedek ígéretesnek tartott próbálkozása arra, hogy a marxi elmélet rekonstrukciójával megmentse (vagy megsemmisítse?) a társadalomtudomány marxi hagyományát. Az irányzat képviselői olyan kutatási programot hirdettek meg, amely végül is a mainstream társadalom- és gazdaságelmélet számára kihívást jelenthet.
Robert Ware - Erkölcsi tartalom és társadalmi magyarázat az analitikus marxizmus perspektívájából (Magyar Filozófiai Szemle)
Karl Marx meg akarta változtatni a világot. Abban a korszakban a kapitalizmus hatalmasat lépett előre, de ez általában a természet és a társadalom pusztulásával járt, és különösen a munkásságnak került sokba. Igazságtalan, embertelen és irracionális rendszer volt, amelyet erkölcsi okokból kellett megváltoztatni. Marx tudta, hogy az a kapitalizmus, amelyet ő ismer nem változatlan és örökkévaló: addig is állandóan változott, s mint minden politikai-gazdasági rendszer, továbbra is változni fog. Ő meg akarta mutatni, hogy a változás a jobb irányába mutat. Ez volt Marx két fontos megfigyelése: hogy a kapitalizmus káoszt teremt, és hogy folyamatos változásban van.
Ez volt az a két ok, amelyek miatt Marx gondosan a XIX. századi kapitalizmus részletkérdéseire összpontosított, hogy tanulmányozza a változás törvényeit és mechanizmusait, és megértse, hogyan működik és fejlődik a kapitalizmus. Kutatásainak eredményei között a történelem korszakairól alkotott legáltalánosabb gondolatok váltakoznak az emberek közötti viszonyok legapróbb változásaival, különösen az emberek termelő életében. Marxot, Ollman szavaival élve, annak a "dinamikája" érdekelte, hogy "ki cselekszik, mit tesz, kivel teszi és miért".1 Marx következtetései között ott van az a nézet, hogy minden társadalom története az osztályharcok története, s az is, hogy a régi társadalmat egy olyan társulásnak kell fölváltania, "amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele"
Szigeti Péter: A marxista jogelmélet funkcionalitása Magyarországon (1963-1988 között)
http://jesz.ajk.elte.hu/szigeti16.html Szigeti Péter: A marxista jogelmélet funkcionalitása Magyarországon (1963-1988 között)
Meghatározás
A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek. Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll. (wikipedia)